![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/head@2x-1-1.png)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/A-Marek-betegseg-MD_@2x-1.png?w=960)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/a-MAREK-BETEGSEGrol@2x.png?w=609)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/img1-2.png)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/br2@2x-1.png?w=14)
A Marek-féle betegség jelen van szinte valamennyi baromfi tartó üzemben. A vírusa életképes marad az istálló porában, levált hámsejtekben, eltávolítása a termelő egységekből még alapos tisztítással és fertőtlenítéssel is szinte lehetetlen. A kórokozó Herpesvírus az idegrendszert támadja, mozgásképtelenséget okozva, illetve daganatos elváltozásokat idéz elő a zsigerekben és a tolltüszőkben. Ennek következtében brojlerekben vágóhídi kobzás, tenyész és tojóállományokban elhullás és tojástermelés csökkenés jelentkezik.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/Kulcspontok-kopia@2x.png?w=960)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/icon1@2x-2.png?w=174)
A Marek-betegség egyike a baromfi legelterjedtebb fertőző betegségeinek, amely világszerte előfordul a baromfiállományokban. A szigorúan specifikus kórokozóktól mentesen tartott baromfiállományok kivételével minden állomány feltehetően fertőzött a Marek-betegség vírusával. Noha a fertőzött állományokban nem mindig jelentkezik nyilvánvaló klinikai megbetegedés, a szubklinikai fertőzöttség is gazdasági veszteségeket okoz a testtömeg-gyarapodás és a tojástermelés csökkenése révén.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/icon6@2x-2.png?w=174)
A Marek-betegség a baromfi rendkívül ragályos vírusos betegsége, amely T-sejtes lymphomák kialakulásával és a perifériás idegek megnagyobbodásával jár. A diagnózis felállításához használt szokásos kritériumok a kórelőzmény, a klinikai tünetek, a kórbonctani és a kórszövettani elváltozások. Noha a betegségre nincs gyógykezelés, a jelenlegi vakcinák magas szintű védettséget nyújtanak ellene.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/icon3@2x-2.png?w=174)
Természetes gazdafaj: csirke. Pulykákban 8 és 17 hetes életkor között a daganatos elváltozások miatti 40–80%-os elhullásról számoltak be Franciaországban, Izraelben és Németországban. A fürj természetes úton fertőződhet, míg a pulyka kísérletesen fertőzhető a betegség kórokozójával.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/icon2@2x-2.png?w=174)
Kóroktan: Herpesviridae – Alphaherpesvirinae – Mardivirus.
Három szerotípus: MDV-1, MDV-2, HVT.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/icon4@2x-2.png?w=174)
Átvitel: A Marek-betegség vírusa (MDV) nagyon ragályos, teljesen fertőzőképes formáját a tolltüszők hámsejtjeiben éri el, ahonnan felszabadul a környezetbe. A baromfiistállókban hónapokig megőrizheti életképességét az alomban vagy a porban. A fertőzött csirkékről származó por vagy bőrkorpa különösen hatékonyan közvetíti a fertőzést. Ha a vírus egyszer bekerül egy baromfiállományba, annak vakcinázási státuszától függetlenül a fertőzés gyorsan terjed madárról madárra. A fertőzött csirkék hosszú időn át hordozzák a fertőzőképes vírust és annak forrásaiként szolgálnak. A fertőzőképes vírus ürítése csökkenthető, de teljesen nem akadályozható meg előzetes vakcinázással. A Marek-betegség vírusának virulens törzseivel szemben, amelyek nagyon ragályosak, a pulyka-herpeszvírus nem vihető át könnyen csirkéről csirkére (noha a természetes gazdafaj, a pulyka egyedei között könnyen terjed). Az attenuált Marek-betegség vírustörzsek csirkék közötti terjedési képességében nagy különbségek vannak: a legnagyobb mértékben attenuált törzsek nem terjednek. A Marek-betegség vírusa vertikálisan nem terjed.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/icon5@2x-2.png?w=174)
Kórfejlődés:
- Korai citolitikus fertőzöttség (produktív-restriktív)
- Látens fertőzöttség
- A citolitikus, produktív-restriktív fertőzés második fázisa, amely egybeesik a tartós immunszuppresszióval
- Proliferatív fázis, amelyben nem produktívan fertőzött lymphoid sejtek játszanak szerepet: ezekből egyes esetekben – de nem mindig – lymphomák fejlődhetnek ki.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/Marek-betegseg-labbenulas-csirke_@2x.png?w=960)
A Marek-betegség előfordulási gyakorisága meglehetősen eltérő az árutermelő állományokban, és a következőktől függ:
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/img2@2x-1.png)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
a vírustörzs és a vírusdózis
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
életkor a fertőződéskor
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
maternális ellenanyagok
a gazdaszervezet ivara és genetikai felépítése
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
a vakcinavírus törzse és dózisa
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
különböző környezeti tényezők, a stresszt is beleértve
A lymphoid daganatok mellett a Marek-betegség vírusa más egymástól elkülöníthető klinikai betegségszindrómákat
is képes előidézni, köztük a következőket:
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
átmeneti bénulás, korai mortalitási szindróma, citolitikus fertőzöttség, érelmeszesedés, maradandó idegrendszeri betegség
Klinikai tünetek: levertség, fogyás, bénulás, mozgászavarok (melyek miatt a madarak nem tudnak az etetőhöz és az itatóhoz menni), csomók a brojlercsirkék bőrében
Elváltozások:
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
Megvastagodott idegek: a n. vagus, n. brachialis és n. ischiadicus megvastagodik és elveszti rostozottságát.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
Lymphoid daganatok különböző szervekben láthatók, különösen a májban, a lépben, az ivarszervekben, a szívben, a tüdőben, a vesében, az izmokban és a mirigyes gyomorban.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
Megnagyobbodott tolltüszők láthatók brojlerekben a vágóhídi kopasztást követően, ami kobzási ok. A Fabricius-féle bursában csak ritkán láthatók tumorok, e szerv sorvadása viszont gyakoribb.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
Kórszövettan: lymphoid sejtek, plazmasejtek és nagy anaplasztikus lymphoblastok kevert populációja. E sejtpopulációk kétségkívül tartalmaznak daganatsejteket és reaktív gyulladásos sejteket. Amikor a bursa is érintett, a daganatsejtek jellemzően a tüszők közötti területeken helyeződnek.
Kórjelzés:
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
Standard kritériumok: kórelőzmény és klinikai tünetek, kórbonctani és kórszövettani elváltozások
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
Fejlettebb kritériumok: immunhisztokémia, standard és kvalitatív PCR, vírusizolálás, szerológia
A diagnózist rendszerint a megvastagodott idegek és a különböző zsigerekben kialakult lymphoid daganatok alapján állítják fel. A bursában nincsenek daganatok, ami segít megkülönböztetni ezt a betegséget a lymphoid leukosistól, noha a bursatumorok jelenléte nem zárja ki a Marek-betegséget. A Marek-betegség már 3 hetes életkorú csirkékben is kialakulhat, míg a lymphoid leukosis jellemzően >14 hetes korban észlelhető. A reticuloendotheliosis könnyen összetéveszthető a Marek-betegséggel, mivel mindkét betegség esetén előfordulhatnak megvastagodott idegek és T-sejtes lymphomák a zsigeri szervekben.
Immunhisztokémiai vizsgálattal igazolható, hogy a tumorok túlnyomórészt T-sejt populációkból állnak vagy specifikus MDV antigéneket expresszálnak. Mennyiségi összefüggés van a vírusteher és a Marek-betegség esetén kialakuló tumorok között: a legtöbb daganatos csirkénél magas szintű viraemia áll fenn, és azok rendszerint PCR pozitívak. Így a Marek-betegség specifikus diagnózisához rendszerint elég a nagy mennyiségű Marek-vírus, vírus-DNS vagy vírusantigének kimutatása a daganatsejtekben, illetve más szóba jöhető tumorvírusok szerepének a kizárása.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/head@2x.png)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/1@2x-1.png)
Marek-betegség, a perifériás idegek megvastagodása, csirke
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/2@2x-1.png)
Marek-betegség, bőrelváltozások, csirke
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/3@2x-1.png)
Marek-betegség, szemelváltozás, csirke
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/Vedekezes-kopia@2x.png?w=745)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
A Marek-betegség ellen nincs hatásos kezelés.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
A megelőzési módszerek közé tartozik a vakcinázás, a járványvédelem és a genetikai rezisztencia
A Marek-betegség megelőzésében és az ellene való védekezésben központi stratégia a vakcinázás, a fertőződés csökkentését vagy késleltetését célzó szigorú higiéniai rendszabályok és a genetikai rezisztenciára irányuló tenyésztés mellett.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
A legszélesebb körben használt vakcinák a következők:
- Pulyka-herpeszvírus (HVT, természetesen avirulens Meleagrid alphaherpesvírus-1)
- SB-1 vagy 301B/1 (természetesen avirulens Gallid alphaherpesvírus-3)
- CVI988/Rispens (attenuált Gallid alphaherpesvírus-2)
A HVT vakcinák használata gyorsan terjed a más baromfivírusok – például a baromfipestis-vírus, a fertőző bursitis vírus vagy a fertőző laryngotracheitis vírus – beépített génszakaszait tartalmazó rekombináns vakcinák tartóvázaként. Ezek a rekombináns vakcinák védelmet nyújtanak mind a Marek-betegség, mind pedig a beépített vírus ellen. A HVT-t és a Gallid alphaherpesvírus-3 SB-1 vagy 301B/1 törzseit tartalmazó bivalens vakcinákat is igénybe vették annak érdekében, hogy plusz védelmet váltsanak ki a virulens Marek-betegség vírusizolátumokkal történő fertőzés ellen. A kereskedelemben jelenleg kapható, legerősebb védelmet nyújtó vakcinának a CVI988/Rispens tűnik, egy attenuált Marek-betegség vírustörzs, melyet gyakran kevernek a HVT-vel a vakcinázáskor.
A vakcinákat a keléskor adják a naposcsibéknek vagy a keltetés 18. napján in ovo módszerrel az embrióknak. Az in ovo vakcinázást ma már automatizált technológiával végzik és széles körben használják árutermelő brojlercsirkék vakcinázására, főként a módszer kisebb munkaköltsége és a vakcina-bejuttatás nagyobb precizitása miatt.
A vakcina megfelelő kezelése a felolvasztás és a visszaoldás során kulcsfontosságú a megfelelő dózisok bejuttatásának biztosításához. A sejthez kötött vakcinák általában hatásosabbak, mint a sejtmentes vakcinák, mivel azokat kevésbé semlegesítik a maternális ellenanyagok. Tipikus körülmények között a vakcina hatékonysága rendszerint >90%-os. A vakcinázás bevezetése óta a Marek-betegség által okozott gazdasági veszteségeket óriási mértékben sikerült csökkenteni a brojler- és a tojóállományokban. Egyes állományokban vagy bizonyos földrajzi területeken (például a Delmarva régió brojleriparában) a betegség súlyos problémává válhat. E hatalmas mértékű veszteségeket számos tényezővel próbálják megmagyarázni, melyek közül a nagyon virulens vírustörzsekkel való korai fertőződés tűnik az egyik legfontosabbnak. (Forrás: John Dunn)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/gazdasagi-kartetele@2x-1.png?w=960)
A Marek-betegség (MD) gazdasági kártétele egyrészt a tyúkok elhullásából, megbetegedéséből és a brojlercsirkék kobzásából származó közvetlen veszteségekből, másrészt pedig a vakcináknak és a védekezési intézkedéseknek az egész baromfiágazatban szükséges használata miatti közvetett veszteségekből adódik.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
A Marek-betegség a világ baromfiiparának évente több mint 1 milliárd USA-dolláros veszteséget okoz. (D.A. Kennedy)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
A vakcinák bevezetését megelőzően a Marek-betegség súlyos gazdasági fenyegetést jelentett a baromfiiparra, a tojóállományokban akár 60%-os mortalitást, brojlercsirkékben pedig 10%-os kobzási arányt okozva.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
A Marek-betegség miatti mortalitás és kobzás, a vakcinák és a vakcinázás költségével és a csökkent tojástermelés okozta veszteséggel együtt összesen mintegy 169 millió dolláros veszteséget okozott az Egyesült Államokban és 943 millió dolláros veszteséget világszerte. .
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
A baromfiipart továbbra is aggasztja a járványesetek kiszámíthatatlansága, valamint annak a lehetősége, hogy a vakcinák végül hatástalanná válhatnak a virulensebb Marek-betegség vírustörzsek kialakulása miatt, ami a súlyos veszteségek újbóli jelentkezését eredményezheti.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/mindig-csokkenti-a-fenyegetest-a-lehetseges-fertozo-betegsegekt@2x-1.png?w=960)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/b_hu@2x.jpg?w=960)
HU-INX-210500006