![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/head@2x.png)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/A-fertozo-bursitisrol_Gumboroi-betegseg-ibd_@2x-1.png?w=960)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/a-FERTOZO-BURSITIsrol@2x.png?w=557)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/img1.png)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/br2@2x-1.png?w=14)
A fertőző bursitis (IBD, gumborói betegség) a baromfiállományokat világszerte megbetegítő vírusos betegség. Az elhullási arány növekedését, a jércék nagyobb méretbeli “szórtságát” és a vágóhídi kobzások arányának növekedését előidéző IBD a mai baromfiipar termelékenységét veszélyeztető egyik legnagyobb fenyegetés. Az állományok immunitásának biztonságos, hatásos és hosszantartó védettség révén történő javítása csökkenti e betegség kockázatát és növeli az állományok teljesítményét.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/Kulcspontok@2x.png?w=907)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/icon1@2x-2.png?w=174)
Az IBD a fiatal csirkék betegsége. A vírus az éretlen B-lymphocytákat fertőzi meg és immunszuppressziót okoz, ami másodlagos fertőzésekhez vezet a betegségből felgyógyuló madarakban. A betegség világszerte jelen van a baromfiiparban.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/icon6@2x-2.png?w=174)
Kóroktan: A betegség kórokozója egy birnavírus (fertőző bursitis vírus, IBDV), amely legkönnyebben a Fabricius-féle bursából, de más szervekből is izolálható. A vírus a bélsárral ürül, nagyon ellenálló, és nehezen irtható ki a baromfitelepekről. Az 1-es szerotípusba tartozó vírusok okoznak betegséget csirkékben, a 2-es szerotípus apatogén, de betegség okozása nélkül képes replikálódni csirkékben és pulykákban.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/icon3@2x-2.png?w=174)
A vírus „mezei” törzseinek virulenciája jelentősen változó. Megfigyeltek a természetes úton attenuálódott vírusoktól a nagyon virulens (vv) vírusokig terjedő virulenciájú törzseket. A magas (>20%) mortalitást okozó vvIBDV törzseket először Európában mutatták ki. Ezt követően azok szétterjedtek a Közel-Keleten, Ázsiában és Afrikában, 1999-ben megjelentek Dél- és Közép-Amerikában és 2009-ben az Egyesült Államokban.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/icon2@2x-2.png?w=174)
Klinikai megjelenési forma: Az életkortól, a fajtától, a vírus virulenciájától és a maternális ellenanyagok jelenlététől függnek. Lappangási idő: 3–4 nap.
Klinikai forma: A csirkék 3–6 hetes életkorban a legfogékonyabbak a klinikai megbetegedés iránt, amikor az éretlen B-sejtek betelepednek a bursába, és amikorra a maternális immunitás már megszűnt.
Szubklinikai forma: 3 hetes kor előtt nagy gazdasági veszteség alakul ki az immunszuppresszió miatt, a humorális (B-sejtes) immunválasz károsodik a legsúlyosabban. A korai IBDV fertőzés következtében kialakult immunszuppresszió miatt a csirkék nem reagálnak megfelelően a vakcinázásra és hajlamossá válnak a normál körülmények között nem patogén vírusok és baktériumok okozta fertőzésekre.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/icon4@2x-2.png?w=174)
Klinikai tünetek: Levertség, súlyos elesettség, mozgáskoordinációs zavar, vízszerű hasmenés, kiszáradás, a kloaka körüli tollazat bélsárszennyezettsége, kloakacsipkedés és a kloaka gyulladása. Az állományban a megbetegedési arány jellemzően 100%, a mortalitási arány pedig 5%-tól több mint 60%-ig terjedhet a vírustörzstől és a csirkék típusától függően. A tojóvonalakban jellemzően magasabb az elhullási arány, mint a brojlercsirkékben. A gyógyulás <1 hét alatt következik be, és a betegség a brojlerek testtömeg-gyarapodását 3–5 nappal késlelteti.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/icon5@2x-2.png?w=174)
Kórbonctani elváltozások: A kloakális bursa megnagyobbodhat, felszínét sárgás váladék fedi. Néha vérzések figyelhetők meg a savós- és a nyálkahártyák felületén. A bursa sorvadása, amely a B-lymphocyták számának megfogyásával jár, a fertőződés után körülbelül 7–10 nappal következik be. Az immunszuppresszió közvetlenül a B-lymphocyták elvesztésével függ össze. A vvIBDV törzsek hasonló bursa-elváltozásokat okoznak, emellett a mell- és a lábizmok pangásos és vérzéses elváltozásai is előfordulhatnak. Az IBDV fertőzésekből felgyógyult csirkék bursája kicsi és sorvadt a bursatüszők pusztulása és regenerációjának hiánya következtében.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/head@2x.png)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/Korjelzes@2x.png?w=644)
- A kloakális bursa makroszkópos és mikroszkópos elváltozásokra történő értékelése, majd a bursa mikroszkópos elemzése a tüszők lymphocyta-depléciójának vizsgálatára. A vírus VP2 génjének molekuláris kimutatása RT-PCR-rel. Az IBDV genotípusának azonosítása a VP2 gén szekvencia-analízisével történik.
- A vírus izolálható 8–11 napos, ellenanyagmentes csirkeembriókban vagy csirkeembrió-fibroblaszt sejttenyészetekben, de ez gyakran nem szükséges.
- A betegségből felgyógyult csirkékben az IBDV-vel szembeni ellenanyagok szerológiai vizsgálatokkal kimutathatók.
- Az IBDV-vel szembeni ellenanyagok mennyiségi meghatározására a kereskedelemben kapható ELISA tesztkészleteket használják a leggyakrabban. Az IBDV ellenanyagok csibékben való jelenléte nem mindig a fertőzöttség jele, mivel a legtöbb fiatal csibe maternális ellenanyagokkal rendelkezik.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/A-betegseg-elleni-vedekezes@2x.png?w=960)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/ico1@2x.png?w=64)
Gyógykezelés nincs.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/ico2@2x.png?w=77)
Csirkeembrió- vagy sejttenyészet-eredetű és eltérő alacsony patogenitású élő vakcinák adhatók szembe cseppentéssel, az ivóvízben vagy szubkután 1–21 napos korban. E vakcinák replikációját és így az immunválaszt megváltoztathatja a maternális ellenanyagok jelenléte, noha a virulensebb vakcinatörzsek képesek áttörni a maternális ellenanyagok magasabb szintjeit is.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/ico3@2x.png?w=61)
Az IBDV VP2 fehérjéjét pulyka-herpeszvírusban (HVT) kifejező vektorvakcinák használhatók in ovo vagy a keléskor. E HVT-IBD vakcinákat nem befolyásolják a maternális ellenanyagok. Az ellenanyagokhoz kötött attenuált élővírusokat alkalmazó vakcinák (immunkomplex vakcinák) szintén rendelkezésre állnak in ovo vagy a kelést követő használatra.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/ico4@2x.png?w=77)
A maternális ellenanyagok magas szintjei képesek minimálisra csökkenteni a korai fertőzést, az azt követő immunszuppressziót vagy mindkettő. A tenyészállományokat a nevelési időszakban egyszer vagy többször vakcinázni kell, először egy élővírusos vakcinával, majd közvetlenül a tojásrakás megkezdése előtt ismét egy olajos adjuváns tartalmazó inaktivált vakcinával. Csirkeembrió-, bursa- és sejttenyészet-eredetű inaktivált vakcinák állnak rendelkezésre. Az inaktivált vakcinák magasabb szintű, egységesebb és tartósabb ellenanyagszinteket váltanak ki, mint az élő vakcinák. A tenyészállományok immunállapotát időnként ellenőrizni kell egy kvantitatív szerológiai teszttel, például vírussemlegesítési vagy ELISA próbával.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/ico5@2x.png?w=77)
Az IBD elleni minden vakcinázási program célja a „mezei” vírusok antigénprofiljára a lehető legnagyobb mértékben hasonlító vakcinák használata. A „mezei” törzsek genomszekvenciáinak diagnosztikai vizsgálata felhasználható a legmegfelelőbb vakcinázási program kiválasztására.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/gazdasagi-kartetele@2x.png?w=960)
A fertőző bursitis (IBD) által a baromfiágazatnak okozott gazdasági veszteséget az e betegséggel összefüggő károk összetett természete miatt nehéz megbecsülni. A közvetlen veszteségek mellett az IBDV fertőzés kiváltotta immunhiány csirkékben kaput nyit más vírusos, baktériumos és parazitás betegségek előtt, melyek a megemelkedett megbetegedési, elhullási és kobzási arány következtében súlyos közvetett veszteségek forrásai. Az IBD vírusok emellett ellenállnak számos fertőtlenítőszernek és környezeti tényezőnek. Ha egy baromfiistálló egyszer befertőződik az IBDV-vel, a vírusok jelen maradnak a telepen, és a betegség hajlamos ismét jelentkezni a következő állományokban. Egy hatékony IBDV megelőzési és védekezési programnak egy hatásos betegségfigyelési stratégiát is magában kell foglalnia. (T. Zachar)
Az IBDV ellenanyagtiter pozitív korrelációt mutatott a bursasorvadással és negatív korrelációban volt a bursasúly/testsúly (BBW) aránnyal. A bursasúly/testsúly (BBW) arány a kobzási arányokkal is negatív korrelációban állt. Az IBDV-vel fertőzött gazdaságokban:
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
magasabb IBDV ellenanyagtiterek voltak,
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
rosszabb volt a takarmányértékesítés, magasabb volt az elhullási arány,
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
több volt a bursasorvadás,
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
magasabb volt a kobzási arány,
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
és kisebb volt a hústermelés, mint az IBDV fertőzöttség nélküli telepeken. A kimutatható IBDV fertőzöttség nélküli telepeken kedvezőbbek voltak a gazdasági paraméterek, többek között jobb volt a takarmányértékesítési arány (FCR), alacsonyabb volt az elhullás és kisebb volt a kobzási arány. Az értékesítési élősúly/egységnyi nevelési terület 29,3 kg37/m2 volt az IBDV-vel fertőzött gazdaságokban és 34,0 kg37/m2 az IBDV fertőzöttségtől mentes telepeken. (Zachar)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/head@2x.png)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/img2.png)
1. Megnagyobbodott Fabricius-féle bursa,
fertőző bursitis vírus,
csirke
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2021/11/img3@2x.png)
2. Sorvadt Fabricius-féle bursa,
fertőző bursitis vírus,
csirke
Nyolcvanöt klinikailag egészséges brojlerállomány fertőző bursitis (IBD) státuszát mérték fel. Az állományokat három kategóriába sorolták: IBD elváltozások nélküli állományok („A” kategória).
Jellegzetes heveny IBD elváltozásokat mutató állományok („B” kategória) és jellegzetes idült IBD elváltozásokat mutató állomány („C” kategória).
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
Az „A” kategóriájú állományok által elért nettó bevétel 1000 madárra vetítve 11%-kal nagyobb volt (P<0,05), mint a „B” kategóriájú állományokban elért bevétel, és 14%-kal nagyobb (P<0,01), mint a „C” kategóriájú állományokban elért bevétel (McIlroy).
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
Az elhullási arány 5% és 60% között változott, a madarak védettségi szintjétől és a betegség formájától függően (D. J. Jackwood).
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
Szubklinikai esetekben is csökken az állomány által termelt bevétel: a testtömeg-gyarapodás csökkenése és a takarmányértékesítés romlása miatt 10%-kal csökken a nyereség (McIlroy).
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
A klinikai és szubklinikai gumborói betegség hatásai:
- Csökkent testtömeg-gyarapodás
- Emelkedett elhullási arány
- A takarmányértékesítés romlása
- Kedvezőtlen hatás az állomány egységességére
- Másodlagos fertőzések
- Vágóhídi kobzások
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
Egy olyan szituációban, amikor az állományok 10%-a szubklinikailag ferrtőzött és ezekben az állományokban átlagosan 10%-kal romlik a takarmányértékesítés,
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
az általános takarmányértékesítés romlása: 3–5 pont;
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/03/point@2x-e1648716285560.png?w=10)
az elhullási arány növekedése: 0,5–5%
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/mindig-csokkenti-a-fenyegetest-a-lehetseges-fertozo-betegsegekt@2x.png?w=960)
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/04/b_hu@2x.jpg?w=960)
HU-INX-210500007