A fertőző laryngotracheitis (ILT) a csirkék és a fácánok heveny, nagyon ragályos, nagy gazdasági veszteséget okozó herpeszvírus-fertőzése. A betegséget a Gallid alphaherpesvírus 1-es típus (GaHV-1) okozza, melyet általánosan a fertőző laryngotracheitis vírus (ILTV) néven ismernek. A vírus a fertőzött madarakkal és ragályfogó tárgyakkal könnyen átvihető. Az alacsony színvonalú járványvédelem, a fertőzött madarak szállítása és a szennyezett alom szétterítése is elősegíti a vírus terjedését. A betegséget súlyos nehézlégzés, köhögés és szörtyzörejek jellemzik. Előfordulhat félheveny formában is, amikor klinikai tünetei az orr- és szemváladékozás, a légcsőgyulladás, a kötőhártya-gyulladás és az enyhe szörtyzörejek. A diagnózis valós idejű PCR-rel és kórszövettani vizsgálattal állítható fel. A megelőzéshez járványvédelmi intézkedések szükségesek, de az endémiás területeken világszerte vakcinázással védekeznek a betegség ellen. A fertőző laryngotracheitist a világ legtöbb olyan területén leírták, ahol intenzív baromfitermelés folyik.
A fertőző laryngotracheitis a baromfi heveny légzőszervi betegsége.
A betegséget a Gallid alphaherpesvírus 1-es típus (GAHV-1) vagy ILTV okozza.
A betegségnek súlyos és enyhe formáit egyaránt leírták.
A gyors diagnózis a légcső és a kötőhártya kórszövettani vizsgálatával és PCR analízissel történhet.
A betegség elleni védekezés járványvédelmi intézkedéseken és vakcinázáson alapul.
A fertőző laryngotracheitis vírus okozta betegség heveny formája esetén nehézlégzés, véres-nyálkás váladék felköhögése, hörgés és a nyak belégzés közbeni kinyújtása észlelhető a természetes fertőződés után 5–12 nappal. Tojóállományokban változó mértékű tojástermelés-csökkenés mutatkozik. A beteg madarak étvágytalanok és inaktívak. Az elhullási arány változó mértékű, de felnőtt csirkékben elérheti az 50%-ot. Az elhullás oka rendszerint a légcső vérzés vagy váladék miatti eltömődése. A tünetek ~2 hét elteltével rendszerint csökkennek, noha egyes madarak ennél hosszabb időn át is mutathatnak tüneteket. Az alacsony virulenciájú törzsek nem vagy csak csekély mértékben okoznak elhullást, enyhe légzőszervi tüneteket váltanak ki és kismértékben csökkentik a tojástermelést.
A gyógyulást követően a madarak életük végéig vírushordozók maradnak és fertőzési forrássá válnak a fogékony madarak számára. A látens vírus stresszhatások esetén reaktiválódhat. A fertőzés mechanikai úton is terjedhet. Több esetben a fertőzött madarak vagy a szennyezett eszközök és alom szállítása volt a fertőzés forrása.
Fertőző laryngotracheitis vírus, köhögés és légszomj, brojlercsirke
Véres váladékot felköhögő és levegő után kapkodó brojlercsirkék, a betegség súlyos formájára jellemző tünetek.
Fertőző laryngotracheitis vírus, mérsékelt fokú kötőhártya-gyulladás, brojlercsirke
A fertőző laryngotracheitis vírus okozta mérsékelt fokú kötőhártya-gyulladás egy brojlercsirkénél.
Fertőző laryngotracheitis vírus, enyhe kötőhártya-gyulladás, brojlercsirke
A fertőző laryngotracheitis vírus okozta enyhe kötőhártya-gyulladás egy brojlercsirkénél.
Fertőző laryngotracheitis vírus, súlyos vérzéses légcsőgyulladás, brojlercsirke
A fertőző laryngotracheitis vírus okozta súlyos vérzéses-nyálkás légcsőgyulladás egy brojlercsirkében.
Fertőző laryngotracheitis vírus, enyhe vérzéses légcsőgyulladás, brojlercsirke
Véres váladékot felköhögő és levegő után kapkodó brojlercsirkék, a betegség súlyos formájára jellemző tünetek.
PCR és a légcső és a kötőhártya kórszövettani vizsgálata
A fertőző laryngotracheitis vírus okozta betegség heveny formáját vér, nyálka, sárga sajtszerű váladék vagy egy üreges sajtszerű henger légcsőben való jelenléte jellemzi. Mikroszkóposan a betegség súlyos formájának heveny fázisát hámsejtleválással járó, elhalásos légcső- és kötőhártya-gyulladás jellemzi. A betegség enyhe formája esetén kötőhártya-gyulladás, valamint a légcső felső szakaszában és a gégében körülírt vérzések láthatók.
A betegség gyors diagnózisa a fertőzésre kórjelző értékű elváltozások – például a légcső-nyálkahártya és a kötőhártya hámsejtjeiben kialakuló syncytiumok és magzárványok – kimutatásával történhet. Ez a diagnózis gyorsan megerősíthető a vírus DNS-ének vírus-specifikus PCR tesztekkel történő kimutatásával. A betegség gyors és pontos diagnosztizálása kulcsfontosságú a gyors védekező intézkedések foganatosítása érdekében. A diagnózis felállításának első lépése a betegség klinikai tüneteinek és kórbonctani elváltozásainak a felismerése, noha ezek nem kórjelző értékűek. A laboratóriumi diagnózis magában foglalja az ILTV replikációjára jellemző mikroszkópos elváltozások kimutatását, a vírus DNS-ének vagy a vírusantigénnek a felső légutak szöveteiből való kimutatását, végül pedig a vírusizolálást.
Az ILTV „mezei” (üzemi) izolátumai és a vakcinatörzsek rutinszerű elkülönítésére az ILTV egy vagy több genomterületének PCR-amplifikációját használják, amit a PCR termékek szekvenálása és a kapott szekvenciák elemzése követ. Az utóbbi időben a „mezei” izolátumok és a vakcinatörzsek pontosabb elkülönítése is lehetővé vált a teljes vírusgenom szekvencia-analízisével. A vírus genotípusának meghatározása nem feltétlenül szükséges az ILT diagnosztizálásához. A genotípus elemzése arra a kérdésre ad választ, hogy a vírus valamely korábban alkalmazott attenuált élővírusos vakcinából származik-e, egy korábbi járványesetet okozó vírustörzzsel rokon-e, vagy pedig egy újonnan felbukkant „mezei” törzs.
Az endémiás területeken és azokban a gazdaságokban, ahol specifikus diagnózist állítanak fel, a fertőző laryngotracheitis ellen járványvédelmi intézkedések foganatosításával és vakcinázással védekeznek. A vakcinázás történhet attenuált élővírusos vakcinákkal és vírusvektoros rekombináns vakcinákkal. Az élő vakcinák olyan virulens izolátumokból származnak, melyeket embriókban vagy szövettenyészetben történő sorozatos passzálással attenuáltak. E vakcinákat szembe cseppentéssel, illetve ivóvízben vagy spray formában tömeges vakcinázással alkalmazzák. Az ILTV immunogén fehérjéinek kifejezésére baromfihimlő- és pulyka-herpeszvírus vektoros rekombináns vakcinákat fejlesztettek ki, melyeket egyedileg adják be a madaraknak in ovo, szubkután vagy szárnyredő-szúrásos módszerrel.
A fertőző laryngotracheitis továbbra is nagy fenyegetést jelent a baromfiiparra világszerte. A járványesetek elleni védekezést segítheti a vírus biológiájának, járványtanának és a betegség kórfejlődésének jobb megismerése, valamint a szigorú járványvédelmi intézkedések. A fertőző laryngotracheitis elleni védekezés leghatásosabb módja egy olyan összehangolt program alkalmazása, melynek részei a gyors diagnózis, a szigorú járványvédelmi intézkedések foganatosítása, egy hatékony vakcinázási program, a geoinformatikai (GIS) technológia használata, a baromfiistállók megfelelő takarítása, fertőtlenítése és fűtése, valamint a hatóságok és a baromfiipar szereplői közötti jobb kommunikáció.
Azokban a régiókban, ahol a fertőző laryngotracheitis endémiás, az árutermelő baromfiipar sokmillió dolláros veszteségekkel kénytelen szembenézni.
Brojlerekben:
növekedésbeli visszamaradás
szórtság (az egységesség hiánya)
megemelkedett elhullási arány
a takarmányértékesítés romlása
több úti hulla vagy a vágóhídon elhullott madár
több synovitis miatti kobzás
Tenyész- és tojóállományokban:
lassúbb növekedés a nevelési időszakban
szórtság
magasabb elhullási arány
alacsony tojástermelési csúcs, tojástermelés-csökkenés, valamint
a baktériumok, vírusok, vakcinavírusok, por, ammónia és immunszuppresszió
komplexe által előidézett „légzőszervi komplex” fokozott előfordulási gyakorisága.
HU-INX-210500004