MYCOPLASMA HYOPNEUMONIAE (M.Hyo)


M. hyo a járványos tüdőgyulladás (enzoociás pneumónia EP) okozója, egy idült légzőszervi betegségé, amely a legtöbb sertésállományban jelen van a világon, és főleg a növendék hízó állományokat érinti.

A Mycoplasma hyopneumoniae egy nagyon kicsi baktérium, amely a járványos tüdőgyulladás (enzoociás pneumonia (EP)) okozója, amely egy krónikus légúti megbetegedés, amit száraz köhögés jellemez, növekedésben való visszamaradás, majd a tüdő szöveteinek hegesedése következik be. A M. hyopneumoniae fertőzés a legtöbb állományban az egész világon nagyon elterjedt, és a termelés bármely szakaszában előfordulhat. Az EP azonban általában a növendék és a hízósertésekben nyilvánul meg.

M. HYO FŐ SZEMPONTOK:

Fontos szerepe van a
sertések légzőszervi
betegség komplexe
(PRDC) kialakításában
.

Heveny, súlyos
légzőszervi betegség
(az első megjelenésekor)
.

Orrból-orrba történő
átvitellel terjed
(és légáramlattal is)
.

Hosszabb ideig tart
a hízlalás
.

KULCSFONTOSSÁGÚ SZEMPONTOK


A M. hyopneumoniae elsődleges kórokozónak tekintendő, amely megnyitja az utat más bakteriális és / vagy vírusfertőzések előtt a tüdőben, és fontos szerepet játszik a sertés légzőszervi betegség komplexumában.


Amikor az EP először jelenik meg egy sertésállományban, minden életkorú sertést érintő heveny, súlyos légúti betegség figyelhető meg.


A M. hyopneumoniae főleg orr-orr érintkezés útján terjed, azonban a légi úton történő átvitel egy adott állományon belül is előfordul. Leírták a M. hyopneumoniae 9,2 km-re történő eljutását is légárammal.

HATÁS

Az járványos tüdőgyulladás a sertéstartás gazdaságosságát érintő egyik legjelentősebb légzőszervi betegség, és a legtöbb sertéstermelő országban elterjedt.

  • A legtöbb európai országban beszámoltak a vágóhídon történt vizsgálatok alapján, a tüdőelváltozások 24 és 70% közötti előfordulásáról.
  • A M. hyopneumoniae a hízósertés állományok átlag 66% -ában fordul elő, a PCR-vizsgálattal becsült értékek alapján. 

Az Egyesült Államokban a betegség okozta gazdasági veszteségeket évente 375–400 millió dollárra becsülik, és ez elsősorban az alacsonyabb átlagos napi testtömeg-gyarapodáshoz (ADG), a megnövekedett takarmány hasznosítási arányhoz, valamint a gyógyszerek fokozott használatához kapcsolódik. Ezért az EP által érintett sertések vágótömegének elérése hosszabb ideig tart. Összességében megfigyelhető az évente egy kocára jutó értékesített állatok számának csökkenése is.

  • Az EP okozta tüdőelváltozások sertésenként akár 6,55 USD veszteséget jelenthetnek vágáskor.
  • A tüdőelváltozások akár 7% -kal is csökkenthetik a hízósertések növekedési sebességét.
  • A tüdőelváltozás területének minden 1% -os növekedése esetén az átlagos napi testtömeg-gyarapodás (ADG) 1,8 g-os csökkenése figyelhető meg.
  • A M. hyopneumoniae fertőzésre pozitív hízósertések előállítása során a költségek körülbelül 2,5 dollárral megnövekednek és akár további 0,90 dollár plusz gyógyszerköltség is jelentkezik.

GAZDASÁGI HATÁS

Becsült hatása az USA-ban:



375 – 400 millió USD-tól minden évben
Tüdőelváltozások az EP esetén: akár 7 %-os növekedési erély
csökkenés = akár 6,55 USD vágósertésenkénti veszteség

KLINIKAI MEGJELENÉS

Az EP két, különböző klinikai formája fordul elő a sertésállományban: ENDÉMIA és az EPIDÉMIA:

  • ENDÉMIA

Az EP ENDEMIA formája a leggyakoribb, és a folyamatosan fertőzött állományokban figyelhető meg. A legnyilvánvalóbb klinikai tünet a száraz, nem produktív köhögés, amely először néhány állatot érint, és lassan terjed, majd kiterjed a sertések jelentős százalékára. A növekedési teljesítmény mutatók elhúzódó, átfogó csökkenése szintén megfigyelhető.

  • EPIDÉMIA

Az EPIDEMIA forma csak akkor fordul elő, ha az EP először jelenik meg egy addig mentes állományban. Ebben az esetben a betegség terjedése gyorsan bekövetkezik, és minden korosztályt klinikailag érinthet köhögés, akut légzési nehézség, láz és szórványos elhullás.

A sertésállományok esetében ritka, hogy csak M. hyopneumoniae-val fertőzöttek, és gyakran előfordulnak egyéb opportunista baktériumokkal és / vagy légzőszervi vírusokkal kevert fertőzések, amelyek a sertés légzőszervi komplexjéhez (PRDC) vezetnek, mint a M. hyopneumoniae fertőzés még súlyosabb szövődménye.

Boncoláskor az EP okozta tüdőelváltozások elhatárolódnak az egészséges tüdőszövettől, és közepesen szilárd konzisztenciájú téglavörös, lilás és szürke tüdőterületekből állnak.

DIAGNÓZIS

A száraz, nem produktív köhögés és a tüdő-gyógyulást jelző elváltozások erősen utalnak, de nem kizárólagosak csak az EP-re. Ezért az EP végső diagnosztizálásához laboratóriumi vizsgálatokkal megerősítetten kell kimutatni a M. hyopneumoniae jelenlétét, amelyhez a tüdőelváltozások vágóhídon történő megfigyelése is hozzájárulhat.

Az EP diagnosztizálása négy fontos tényező figyelembe vételével jár:

1

Köhögés.

2

A tüdőrészek konszolidációja (vágóhídi megfigyelés).

3

Az állomány teljesítménye nyomonkövetése.

4

……A M. hyopneumoniae fertőzést
……megerősítő laboratóriumi
……vizsgálat.

  • A Mycoplasma hyopneumoniae rutin bakteriológiai laboratóriumi módszerekkel nem tenyészthető. Ezért a PCR a legszélesebb körben alkalmazott vizsgálati módszer a betegség végleges megerősítéséhez.
  • A PCR képes kimutatni a M. hyopneumoniae-t a fertőzés korai szakaszában, még a szerológiai áthangolódás előtt és / vagy a klinikai tünetek megjelenése előtt.  
  • Miért nem javasolt az ELISA módszer az EP egyedenkénti diagnosztizálására?
    • A M. hyopneumoniae fertőzéstől a szerológiai áthangolódásig eltelt idő hosszú és nagyon változó, a fertőzés után akár 9 hét is lehet.
    • A temészetes fertőzés ellen termelt ellenanyagok nem különböztethetők meg a vakcinázás által kiváltott immunválasztól.          

VÉDEKEZÉS

Az EP hatékony kontrollja, ellenőrzés alatt tartása számos módon megvalósítható. Ezek a módszerek csökkenthetik a fertőzési nyomást és javíthatják a sertések egészségét, de nem biztosítják a M. hyopneumoniae mentességet egy állományban vagy sertés termelési folyamatban.

Az EP kontrollja intézkedései a következők:

A MENEDZSMENT ÉS JÁRVÁNYVÉDELEM gyakorlata csökkenti a M. hyopneumoniae terjedését az állományokon belül és az állományok között.

A KOCASÜLDŐK AKKLIMATIZÁCIÓJA. A kocasüldőket és a keveset fialt kocákat tartják a M. hyopneumoniae fő forrásának a szoptató malacok befertőződésében. Az hízósertésekben az EP ellenőrzése nem valósítható meg anélkül, hogy a behozatalra kerülő kocasüldő utánpótlás megfelelően ne legyen kezelve.

A KÖRNYEZET optimalizálása az ammónia és az irritáló gázok kibocsátásának csökkentésével, mert ezek tovább súlyosbítják a betegség klinikai tüneteit.

Stratégiai antimikrobiális GYÓGYSZERES KEZELÉS a
fertőzési nyomás és a betegség klinikai tüneteinek
csökkentésére.

VAKCINÁZÁS az immunitás növelése és a klinikai
tünetek javítása érdekében.

Hogyan segíthet a M. hyopneumoniae elleni vakcinázás?

  • Feljavított tömegyarapodás és takarmányértékesülés.
  • Csökkent elhullási arány.
  • Csökkentett antibiotikum-felhasználás az EP-vel klinikailag érintett állományokban.
  • Csökkent légúti klinikai tünetek és tüdőelváltozások.
  • A M. hyopneumoniae csökkent ürítése.

A tenyészállományokban a M. hyopneumoniae elleni mentesítésre különféle protokollokat írtak le, ideértve a teljes állománycserét, a részleges állománycserét, az állomány bezárását és a gyógyszeres kezelést, valamint az egész állomány gyógyszeres kezelését, az állomány zárttá tétele nélkül. Az Egyesült Államokban a M. hyopneumoniae felszámolása 7,00 USD haszonnal járhat vágósertésenként, megtérülési ideje 2 és 7 hónap között van. A felszámolás utáni 2 éven belüli újrafertőzés azonban gyakori. A más állományoktól távol lévő, magasjárványvédelemmel rendelkező telepek nagyobb eséllyel tartják meg negatív állapotukat hosszú ideig.

NÉZZE MEG, HOGYAN TUDJA MEGELŐZNI A BETEGSÉGET

LEGYEN NAPRAKÉSZ

Ha naprakész szeretne lenni a betegségekkel és termékeinkkel, kérjük regisztráljon.

ÉRDEKESSÉGEK

A mikoplazmák apró, kicsi baktériumok, amelyekre a sejtfal hiánya jellemző. Ezért mindegyik rezisztens az ezt a sejtszerkezetet megcélzó antimikrobiális szerekkel, például a β-laktám antibiotikumokkal, szulfonamidokkal és trimetoprimmal szemben.

A Mycoplasma hyopneumoniae általában hosszú ideig fennmarad az állatban. Még a fertőzés után 214 nappal is meghatároztunk PCR-rel M. hyopneumoniae-ra pozitív, hordozó sertéseket.

Mivel a mikoplazmák a legkisebb ismert baktériumok, eredetileg azt gondolták, hogy az EP-t vírus okozza, ezért „vírusos tüdőgyulladásnak” hívták. 1965-ben először kísérleti úton reprodukálták az EP-t, és kórokozóként megerősítették a M. hyopneumoniae-t.

JAVASOLT IRODALOM

  • Maes D, Segalés J, Meyns T, Sibila M, Pieters M, Haesebrouck F. Control of Mycoplasma hyopneumoniae infections in pigs. Vet Microbiol. 2008 Jan 25;126:297-309.
  • Ferraz MES, Almeida HMS, Storino GY, Sonálio K, Souza MR, Moura CAA, Costa WMT, Lunardi L, Linhares DCL, de Oliveira LG. Lung consolidation caused by Mycoplasma hyopneumoniae has a negative effect on productive performance and economic revenue in finishing pigs. Prev Vet Med. 2020;182;105091.
  • Benefit-cost analysis to estimate the payback time and the economic value of two Mycoplasma hyopneumoniae elimination methods in breeding herds. Prev Vet Med. 2019;168:95-102.

Infografika letöltése


HU-NON-210700011