ESCHERICHIA COLI ÉS CLOSTRIDIUM PERFRINGENS C TÍPUS


Az Escherichia coli (E. coli), és a Clostridium perfringens (C. perfringens) C típusa két olyan baktérium, amely az újszülöttkori hasmenések, a választás előtti elhullások legfontosabb kórokozói malacokban, melyek jelentős gazdasági veszteségeket okoznak a sertéstartóknak világszerte.

Az újszülött malacok hasmenése az egyik fő oka a választás előtti elhullásnak, amely jelentős gazdasági veszteséget okoz a sertéstartóknak világszerte. Az Escherichia coli (E. coli) baktérium és a Clostridium perfringens (C. perfringens) C-típusa a két legfontosabb hasmenést kiváltó kórokozó az újszülött malacokban, amely elsősorban az élet első hetében jelentkezik. Mindkét kórokozóval történő fertőződés végzetes bélgyulladást okozhat, amelyet klinikailag a hasmenés, a kiszáradás, gyengeség és súlyos esetekben az elhullás jellemez.

TÉNYEK

A kombinált fertőzés végzetes bégyulladást okozhat, elsősorban újszülött malacokban.

E. coli: a választást követő hasmenések leggyakoribb oka, vérmérgezéssel (szeptikémia) és a fiatal választott malacok
elhullásával jár.

Számos E. coli
baktériumot ismerünk, de az újszülöttkori hasmenést az enterotoxikus törzsek (ETEC) okozzák.

A C. perfringens C
típusának többféle törzse
van: ezek okozhatnak
enyhe hasmenést vagy
heveny vérzéses
bélgyulladást
is.

FŐBB SZEMPONTOK


Míg az E. coli és a C. perfringens C-típus okozta végzetes bélgyulladás elsősorban az újszülött malacok betegsége, az E. coli továbbra is megmarad a választás utáni hasmenés, a szeptikémia, és a fiatal választott malacok elhullásának okozójaként.


Az E. coli enterotoxigenikus törzsei (ETEC) két virulencia faktorral, csillókkal és enterotoxinokkal rendelkeznek, mindkettő elengedhetetlen a betegség megjelenéshez. Ezért, bármilyen vakcinának rendelkeznie kell mindkét faktorral, hogy megfelelő védelmet nyújthasson.


A C. perfringens C-típusának számos törzse képes enyhe lefolyású hasmenéstől a heveny vérzéses bélgyulladás kiváltására a választásig bármely életkorban, rendszerint a malacok elhullását okozva az élet első 24-48 órájában.

HATÁS

A bélrendszeri rendellenességek a malacokban jelentős gazdasági veszteséget okoznak, főleg a választási tömeg csökkenése és a megnövekedett elhullási arány következtében a megnövekedett termelési költségek miatt. Az újszülöttkori hasmenés gyakran helyi, de járványszerű kitörés is előfordulhat magas megbetegedési és elhullási aránnyal.

  • Az átlagos újszülöttkori hasmenés megbetegedési aránya 30–40%, de akár 80 %-ot is elérheti néhány állományban, és az elhullás akár 70 %-os is lehet az érintett almokban.
  • Svédországban és Dániában végzett vizsgálatok szerint a hasmenés a következőket okozta:
    o 5–24% választás előtti elhullás,
    o A napi testtömeg-gyarapodás 8–14 g/nappal való csökkenése az élet első hetében.

Az ujszülöttkori hasmenés okozta költségek a betegség súlyosságától függően jelentősen változhatnak:

  • 2010-es termelési adatokkal számolva, a 10 % elhullással járó, ujszülöttkori hasmenéssel értintett svéd állományok esetében ez a költség 134 € per koca per év értéket érte el.

ÓRIÁSI HATÁS

Az újszülöttkori hasmenés kártétele a betegség súlyosságától függ.

Egy újszülöttkori hasmenéssel érintett állományban, ahol
10 %-os elhullással jár a betegség, a költségek.



a 134€-t kocánként, évente (Svédország)

KLINIKAI MEGJELENÉS

Az ujszülöttkori hasmenés járványos előfordulása gyakoribb az előhasi kocasüldők, illetve a vásárolt kocák almaiban. A hasmenés megjelenése ritka az egy hétnél idősebb malacokba és a leggyakrabban megfigyelt klinikai tünet a vízszerű, vagy nagyon pépes széklet, a letargia és a kiszáradás. Az érintett malacok vagy elhullanak, vagy 3-6 nap alatt felépülnek kondícióvesztés nélkül, vagy visszamaradnak a fejlődésben.

Bár az E. coli és a C. perfringens C típusa okozta bélrendszeri megbetegedés klinikailag megkülönböztethetetlen, és mindkét kórokozó mindig figyelembe kell venni a differenciál diagnózis felállításakor, van néhány klinikai jellemző, amelyik segíthet a két baktérium okozta fertőzés elkülönítésében.

Főbb szempontok az E. coli okozta ujszülöttkori hasmenés felismerésére:

  • 2 órás életkortól a választást követő periódusig előfordulhat, de leggyakoribb az 1 – 4 napos életkorban.
  • Vízszerűtől a pépes állagú hasmenés, jellegzetes illattal és fehértől-sárga színűig.
  • Fokozódó kiszáradás, amely szorosan összefügg a malacok elhullásával.
  • Kitágult gyomor, általában alvadt tejjel telt.
  • Kitágult, enyhén vizenyős, és kipirult vékonybelek, sárgás, enyhén nyálkás folyadékkal.

Főbb szempontok a C. perfringens C-típus okozta ujszülöttkori hasmenés felismerésére:

  • A legtöbb járvány heveny és a malacok kevesebb, mint egy hetes kora előtt fordul elő.
  • Az elhullás folyamatosan magas a klinikailag érintett sertésekben, és az előtt történik, hogy a hasmenés kifejlődne.
  • Véres hasmenés a heveny esetekben.
  • Véres, elhalásos bélgyulladás, a vékonybelekre kiterjedő vérzésekkel általában az éhbél és a csípőbél szakaszokon.
  • Véres folyadék a hasüregben (véres hasvízkór (ascites)).

DIAGNÓZIS

Az ujszülöttkori hasmenések diagnosztizálása magában foglalja a különböző Diagnosztikai eljárások alkalmazását, de a kórboncolás és a mintaküldés laboratóriumi vizsgálatra mindenképpen szükséges az okozó ágens megerősítésére. 3 fontos tényezőt mindenképpen figyelembe kell venni a pontos diagnózis felállítása érdekében:

1

A betegség KLINIKAI MEGJELENÉSE. Életkor a betegség kitörésekor, az érintett állatok %-a, elhullás, klinikai tünetek, és a telepen korábban előfordult esetek ismerete lehet segítség a feltételezhető diagnózis kialakításához.

2

A bélelváltozások ÉRTÉKELÉSE. A specifikus kóroktan megállapítását a kórboncolás nagymértékben segítheti. Ezért a korboncolás segíti az állatorvost a megfelelő laboratóriumi vizsgálat kiválasztásában.

3

……LABORATÓRIUMI VIZSGÁLAT.
……A határozott diagnózis felállítása ..
……számos vizsgálat elvégzésének
……szükségszerűségét foglalja
……magában:

  • Bakteriológia a béltartalomból. A végső diagnózis megerősítésére, illetve a betegséget okozó törzs felderítésére a baktériumtenyésztés javasolt.
  • Az izolátumok tipizálása rendszerint PCR-rel. A kitenyészett baktérium virulencia faktorainak meghatározása lényeges ahhoz, hogy meghatározzuk azok szerepét a megfigyelt klinikai tünet kialakításában.
  • Szövettan. A diagnosztikai eredmények értékelése csak a kóros elváltozások figyelembevételével történhet, mivel a patogén baktérium izolátumok kimutatása önmagában nem igazolja a betegséget, ha párhuzamosan nem észleljük a jellegzetes elváltozásokat.

VÉDEKEZÉS

Ahogy a hasmenéssel járó betegség megkezdődik, a gyógykezelés gyakran antibiotikumokkal és támogató terápiával történik a malacokban. A betegség hatása azonban nagymértékbe csökkenthető az előidéző stresszt okozó hatások kiküszöbölésével, és megelőző, védekező program bevezetésével, amely magában foglalja a következőket:

Az újszülött malacok megfelelő KOLOSZTRUM ÉS TEJ FELVÉTELE, amely megelőzi a lehetséges kórokozók megsokszorozódását a bélfalban ez által a hasmenés kialakulását.

Aktív immunizálás VAKCINÁZÁSSAL, mivel az ujszülöttkori hasmenés súlyossága a kocatej ellenanyag tartalmától függ.

Megemelt KÖRNYEZETI TISZTASÁG, amely magában foglalja a takarítást, a fertőtlenítést és a szárítási előírásokat a fiaztatóban a kutricák között, ami megakadályozza a kórokozók felszaporodását a környezetben.

Megfelelő FIAZTATÓ TEREM FELSZERELÉS jól működő fűtéssel, amely a malacok kihűlését, és a kutricában a nagy hőmérsékletingadozást megakadályozza.

Megfelelő BELSŐ JÁRVÁNYVÉDELMI intézkedések a hasmenés terjedésének megakadályozására, mint a cipők fertőtlenítése a termek között, elkerülve a belépést a rekeszekbe, kesztyűk cseréje a hasmenéses almok kezelése között, a malacok kezelésére szolgáló eszközök higiéniája stb.

Hogyan segíthet a kocák E. coli és C. perfringens C-típusa elleni vakcinázás?

A koca vakcinázása megvédi a malacokat a kolosztrumban és a tejben található anyai immunitást eredményező ellenanyagok segítségével. Az újszülött malac megfelelő mennyiségben és megfelelő időben történő kolosztrum és tej fogyasztása ezért életfontosságú a védelemhez.

  • Az újszülöttkori hasmenés csökkent előfordulása.
  • Az újszülöttkori hasmenés csökkent súlyossága.
  • A választás előtti elhullás csökkenésé.
  • Megnövekedett napi testtömeg-gyarapodás és alomtömeg kiegyenlítettség.
  • Csökkent antibiotikum felhasználás a tenyészállományokban.

Nincs állomány, függetlenül az állategészségügyi állapotától, amely mentes lehet E. coli and C. perfringens C-típus fertőzöttségtől, ezért mentesítés nem lehetséges, vagy nagyon valószínűtlen.

NÉZZE MEG, HOGYAN TUDJA
MEGELŐZNI A BETEGSÉGET

LEGYEN NAPRAKÉSZ

Ha naprakész szeretne lenni a betegségekkel és termékeinkkel, kérjük regisztráljon.

ÉRDEKESSÉGEK

A Clostridiumok termelik valamennyi baktérium közül a legtöbb toxint. Közülük is a C. perfringens a fő toxintermelő és ugyanakkor a legelterjedtebb is, amely megtalálható mind az emberi, az állati és a talaj microbiota részeként egyaránt. Ezen kívül, a Clostridiumok spórát termelnek, amelyek nagymértékben ellenállnak a környezeti hatásoknak.

Mindenhol a világon az E. coli számos betegséget okoz sertésekben, beleértve az ujszülöttkori hasmenést, a választás utáni hasmenést, az ödéma betegséget, szeptikémiát (vérfertőzést) savóshártyák gyulladását, coliform tőgygyulladást és a húgy szervek fertőződését.

Az E. coli bizonyos zoonotikus törzsei sporadikusan jelen lehetnek a normál sertés bélsárban is. Ezek véres hasmenést, véres vastagbélgyulladást, és/vagy vérfestékes húgyszervi szindrómát okozhatnak emberben a bélsárral szennyezett víz vagy étel fogyasztása révén.

JAVASOLT IRODALOM

  • Francis D. H., Enterotoxigenic Escherichia coli infection in pigs and its diagnosis, „J Swine Health Prod.” 2002; 10(4), pp. 171-175.
  • Kongsted H., Stege H., Toft N., Nielsen J. P., The effect of new neonatal porcine Diarrhoea syndrome (NNPDS) on average daily gain and mortality in 4 Danish pig herds, „BMC Vet Res.” 2014; 10(1), p. 90.
  • Luppi A., Swine enteric colibacillosis: diagnosis, therapy and antimicrobial resistance, „Porcine Health Manag.” 2017; 3, p. 16.
  • Posthaus H., Kittl S., Tarek B., Bruggisser J., Clostridium perfringens type C necrotic enteritis in pigs: diagnosis, pathogenesis, and prevention, „J Vet Diagn Invest.” 2020; 32(2), pp. 203-212.
  • Sjölund M., Zoric M., Wallgren P., Financial impact of disease on pig production. Part III. Gastrointestinal disorders. Proceedings of 6th European symposium of porcine health management, Sorrento (Italy), 2014, p. 189.

Infografika letöltése


HU-NON-210800003