![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/01/Cows-v1.jpg)
MI OKOZZA A BETEGSÉGET?
Az IBR-t a felső légutak gyulladása jellemzi. A betegséget a szarvasmarha-herpeszvírus 1-es típus (BHV-1) okozza. E fertőző légzőszervi betegség kórokozójával megfertőződő szarvasmarhák vírushordozóvá válnak.
HOGYAN TERJED?
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/01/6776-Medium.jpg?w=960)
A fertőzés belégzés úton terjed, és az állatok közötti érintkezésre van szükség a csoporton belüli gyors elterjedéséhez. Az IBR stressz hatására reaktiválódhat, és az állat elkezdi ismét üríteni a vírust, így megfertőzve az állomány többi állatát.
A kezdeti fertőzésből felgyógyuló fertőzött szarvasmarháknál látens fertőzöttség alakul ki, és – noha az ilyen állatok klinikailag egészségesnek tűnhetnek – stressz hatására kiújulhat náluk a betegség.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/01/6777-Medium.jpg?w=960)
Látens IBR fertőzöttség az IBR vírusával fertőződő majdnem minden állatnál kialakul. A vírus gyakran hosszú ideig nyugalmi állapotban marad, amíg a stressznek kitett állatok ismét üríteni nem kezdik azt.
A vírus a fogékony és kezeletlen állatokra közvetlen érintkezés útján, légi úton, valamint a vírussal szennyezett anyagok és eszközök révén terjedhet át. Mivel az IBR könnyen terjed a szarvasmarhák között, az IBR jelentette kockázat mérséklése érdekében létfontosságú a megfelelő járványvédelmi intézkedések foganatosítása és a vakcinázás.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/01/shutterstock_1818686486.jpg?w=960)
Az IBR kialakulásának kockázati tényezői:
- új állatok behozatala a gazdaságba,
- „orr az orrhoz” kontaktus a fertőzött és nem fertőzött állatok között,
- személyek és eszközök,
- sperma és embriók,
- a látensen fertőzött hordozó állatokat az állományok mozgatása, tartási körülményei és/vagy az ellés következtében érő stresszhatások.
MILYEN KLINIKAI TÜNETEK VANNAK?
Az IBR elsődlegesen légzőszervi klinikai tünetekkel jár, és enyhébb esetekben összetéveszthető a szarvasmarhákban más okokból kialakuló tüdőgyulladással. Ezekben az esetekben kötőhártya-gyulladás, esetenként köhögés és tejhozamcsökkenés lehetnek az egyedül észlelt klinikai tünetek. Egyes vírustörzsek azonban súlyos betegséget okozhatnak.
A klinikai tünetek először általában szállítás, vásárokon való részvétel, a tartási körülmények változása vagy más stresszes események (például ellés) után két-három héttel jelentkeznek. Egy IBR járványeset során a megbetegedési arány 100%-os is lehet, de az elhullási arány általában kevesebb mint 2%. Gyakran az először megfertőződő két vagy három szarvasmarhánál alakulnak ki a legsúlyosabb klinikai tünetek.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/01/shutterstock_2003293910.jpg?w=960)
A beteg szarvasmarhák étvágytalanokká válhatnak és magas láz
(41–42 °C) alakul ki náluk, gennyes szem- és orrváladékozással. Az IBR klinikai tünetei változatosak, a súlyosan beteg állatok nagyon levertek, lassan kelnek fel és állás közben lógatják a fejüket.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/01/shutterstock_1972597454.jpg?w=960)
A szemhéjak a kötőhártya-gyulladás miatt duzzadtak lehetnek, és súlyos esetekben fekélyek alakulhatnak ki az orron. A szájban nincsenek elváltozások, de a bendőpangás miatt nyálcsorgás kialakulhat. Étvágytalanság, fogyás és tejhozamcsökkenés gyakran megfigyelhető és súlyos fokú lehet. Elhullás ritkán alakul ki, de ha előfordul, akkor azt a légcső súlyos károsodása, elhalása és másodlagos bakteriális fertőzése és az ahhoz társuló inhalációs tüdőgyulladás okozza.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/01/COW-PREGNANTv2-1.png)
Az IBR-t előidéző vírus, a BHV-1 tehenekben fertőző göbös vulvovaginitist, bikákban pedig fertőző balanoposthitist is okoz, emellett vetéléseket és magzati deformitásokat is kiválthat.
Az IBR a vírusos eredetű vetélés jelentős oka világszerte. A vírus széles körben előfordul, látens fertőzöttséget okoz és kiújulhat; ezért az IBR-re pozitív ellenanyagtitereket adó minden tehén lehetséges hordozó. A vírus a fehérvérsejtekkel a placentába kerül, a következő
2 hetes – 4 hónapos időszakban placentitist vált ki, majd megfertőzi és 24 órán belül elpusztítja a magzatot.
Noha a klinikai tünetekben megnyilvánuló IBR manapság már ritkábban látható és inkább a betegség krónikus,
hosszú távú hatásai okoznak problémákat a gazdaságokban, például a tejhozamcsökkenés, a terméketlenség és a tüdőgyulladás.
HOGYAN LEHET DIAGNOSZTIZÁLNI AZ IBR-T?
Az aktív fertőzöttségek a vírus PCR-rel vagy fluoreszcens ellenanyag tesztekkel való közvetlen kimutatásával diagnosztizálhatók a szem- vagy az orrváladékokban. A látens fertőzöttségek diagnózisa szerológiai tesztekkel állítható fel (vérminták vizsgálatával).
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/01/shutterstock_591651764.jpg?w=960)
Az elegytej ellenanyagtitereinek mérése nagyon hasznos módszer az állomány IBR státuszának meghatározására. Az elegytej negatív eredménye azonban nem szükségszerűen jelzi az állomány IBR-mentes állapotát, mivel a fejt állomány akár 20%-a is látensen fertőzött lehet IBR vírussal, amikor az elegytej szerológiai eredménye pozitívvá válik; ezért a vérvizsgálat nélkülözhetetlen az állomány IBR-mentes állapotának megerősítéséhez.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/01/shutterstock_1040541433.jpg?w=960)
A szövődménymentes BHV-1 fertőzéseket a jellegzetes tünetek és elváltozások alapján lehet diagnosztizálni. Mivel azonban a betegség súlyossága változó lehet, a legjobb megoldás vírusizolálással elkülöníteni a BHV-1 fertőzést más vírusfertőzésektől. A mintákat a betegség korai szakaszában kell venni, és a diagnózis 2–3 napon belül felállítható. A vérsavóbeli ellenanyagtiterek emelkedése szintén felhasználható a diagnózis megerősítésére. Vetélés esetén azonban nem lehet emelkedő ellenanyagtitert kimutatni, mivel a fertőződés általában a vetélés előtt meglehetősen hosszú idővel következik be, és a vetélés idején már maximálisak a titerek.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/01/shutterstock_1182427147.jpg?w=960)
A BHV-1 okozta vetélést a jellegzetes elváltozások azonosításával és a vírus magzati szövetekben PCR módszerrel való kimutatásával, vírusizolálással, immunperoxidáz vagy fluoreszcens ellenanyag festéssel lehet diagnosztizálni. Az elhullás után röviddel kimutatott makroszkópos és mikroszkópos elváltozások segíthetnek a diagnózis felállításában. Az antigén különböző szövetekben vagy váladékokban való azonosítására PCR módszerek használhatók.
HOGYAN LEHET VÉDEKEZNI AZ IBR ELLEN?
Az állományok vakcinázással és a vírus állományba való behurcolásának megakadályozását célzó járványvédelmi intézkedésekkel védhetők meg.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/01/jpegversion-2021-10-26T105838.990.jpeg?w=960)
A zárt állományok teszteléssel és vakcinázással mentesíthetők a vírustól. Az állományok IBR-mentes státuszának fenntartása azonban szigorú járványvédelmi intézkedéseket igényel, beleértve a vakcinázást és az újonnan vásárolt, bizonytalan státuszú szarvasmarhák karanténozását.
A szállítási betegség (shipping fever) okozta tüdőgyulladás megelőzésében a betegség kialakulásához hozzájáruló stressztényezők csökkentésére kell összpontosítani.
A szarvasmarhákat gyorsan kell csoportokba gyűjteni, és a már kialakult csoportokba nem szabad új állatokat bevinni. A különböző forrásokból származó szarvasmarhák összekeverését lehetőség szerint kerülni kell. A szállítási időt a lehetséges minimumra kell csökkenteni, és hosszan tartó szállítás közben pihenési időszakokat kell biztosítani, takarmányhoz és ivóvízhez való hozzáféréssel.
![](https://www.msd-animal-health.hu/wp-content/uploads/sites/11/2022/01/DSC8018.jpg)
Több nyugat-európai ország már sikeresen mentesítette vagy éppen most próbálja mentesíteni házi szarvasmarha-populációját a BHV-1 fertőzöttségtől.
A vírustól való mentesítés a szerológiai ellenőrzés, a pozitív eredményt adó állatok selejtezése, a járványvédelmi intézkedések és a vakcinázás kombinálásával lehetséges.