Bejelentkezés Regisztráció

7 október 2010

Időzített kullancs-bomba – az állatorvosok a tudatosság fokozását sürgették

A környezet változásának hatása egyre nagyobb jelentőséggel bír az állatorvosok és kisállat-tulajdonosok számára, és a nemrégiben rendezett EDEN nemzetközi konferencián bemutatott kutatási eredmények arra utalnak, hogy kiemelt szerepet játszik a kullancsok által közvetített fertőzésekben.

A Montpellier-ben (Franciaország) rendezett konferencián felszólalt Sarah Randolph professzor, az Oxford University parazita-ökológia professzora és az Oxford Tick Research Group (Oxfordi Kullancskutató Munkacsoport) vezetője, hangsúlyozva, hogyan befolyásolják a környezeti és társadalmi változások a kullancs-populációkat, valamint azt, hogy a kullancsok számára gazdaszervezetként szolgáló élőlények milyen mértékben vannak kitéve a kullancs által közvetített megbetegedések veszélyének. A kórokozó-közvetítők sorában a szúnyogok után a második helyen a kullancsok állnak, amelyeknek több mint 77 faja található meg világszerte; ezek közül sokan a haszonállat-állományt, a kedvencként tartott kisállatokat (kutyák, macskák) és az embereket különböző súlyossággal megfertőző kórokozók közvetítői.

Randolph professzor figyelmeztet arra, hogy mivel a kullancsok által közvetített fertőzések gyakorisága növekszik, és földrajzi elterjedésük is egyre nagyobb, mind fontosabbá válik az, hogy az állatorvosok megfelelő tájékoztatást tudjanak nyújtani az állattulajdonosoknak a kullancsok okozta fertőzések megelőzése és kontrollja terén.

“A kutyatulajdonosokat a kullancsok által közvetített betegségek szempontjából „veszélyeztetett” csoport részének kell tekinteni. Azok, akik már hosszabb ideje tartanak kutyát, valószínűleg tisztában vannak a problémával, de az újdonsült kutyatulajdonosok nem feltétlenül ismerik a kullancsok által az állatokra leselkedő veszélyt. Rendszerint a kullancsok által kedvelt helyeken sétáltatják, edzik kutyáikat, ahol ők vagy kutyáik tudtuk nélkül fertőzött kullancs csípésének eshetnek áldozatul. Ráadásul szoros közelségben élnek háziállataikkal, ezáltal – tudtukon kívül – otthonaikba is bevihetik a kullancsokat.”

2004 óta az EU által finanszírozott EDEN projekt pártfogásában 24 ország 48 partner-intézményének 80 tudományos kutatócsoportja töltött több száz kutatási személyévet annak vizsgálatával, hogyan érintik Európában a környezeti változások a kórokozó-közvetítők által közvetített betegségek alakulását. Noha a munka jelentős részét az EU keretein belül végezték, az EDEN kullancsok által közvetített betegségekkel foglalkozó munkacsoportja az ilyen betegségek rohamos terjedését befolyásoló társadalmi-gazdasági és öko-környezeti tényezők vizsgálata kapcsán arra az eredményre jutott, hogy a probléma az egyes régiók, országok, sőt akár a kontinensek határain is átterjedő következményekkel jár.

Bizonyítékokkal támasztották alá, hogy az éghajlatváltozás – beleértve a melegebb teleket, forróbb vagy csapadékosabb nyarakat – hatással van a kullancsok aktivitásának dinamikájára és mintázatára1 , meghosszabbítva vagy lerövidítve a kullancsok gazdaszervezet-kereső szezonját, és ezáltal módosítva az emberek veszélyeztetettségét a szezonalitás szempontjából. Akullancsok most már a tavaszi szünet időszakában is aktívabbak lehetnek. Az is feltételezhető, hogy egyes országokban a klímaváltozás állandókullancs-populációk megtelepedéséhez vezethet olyan területeken, amelyek korábban fertőzött kullancsoktól mentesek voltak. Például a Dermacentor reticulatus, az egyik legfontosabb faj, amely a babesiosist terjeszti kutyákban Európa mérsékelt övi területein, egyre nagyobb területen terjed el, beleértve olyan országokat, mint például Németország, ahol korábban nem volt fellelhető.

Melegebb tavaszi középhőmérsékletek esetén a lárvák nem csupán aktívabbak, hanem minden nap hosszabb ideig aktívak lesznek, és ez bizonyos mértékben a háziállatokat tartó emberekre is igaz. A meleg tavaszi napok tökéletesek kutyáink sétáltatására, trenírozására és arra, hogy élvezzük a szabad levegőt. Munkánk során azt találtuk, hogy az erdőbe látogatók – akár munka, akár pihenés céljából keresik fel az erdőt – sokkal nagyobb (négyszeres-ötszörös) valószínűséggel találkoznak kullancsokkal, mint azok, akik nem mennek az erdőbe.”

Ha változik az a mód, ahogyan a gazdaszervezetek érintkeznek a környezettel, akkor ez kihatással lesz a kullancs-populációra és a fertőzés veszélyére is. Európában az emberi Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi vektora, az Ixodes ricinus, az őzeken élősködik, melyek állománya az elmúlt években drámai mértékben növekedett számos okból kifolyólag, többek között a vadászat népszerűségének csökkenése és a jobb élőhely-gazdálkodás következtében. Hasonlóképpen, egy Lettországban, az EDEN keretén belül végzett vizsgálat során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kullancs-populáció és a kullancsok által közvetített betegségek növekedéséért vagy csökkenéséért nem csupán egyetlen tényező tehető felelőssé. A kutatócsoport arra az eredményre jutott, hogy az erdők tarvágása fokozza a kullancs-encephalitis vírus okozta fertőzés kockázatát; bebizonyosodott, hogy bár az ilyenfajta erdőgazdálkodás kedvezőtlenül befolyásolhatta az élőhelyet a kullancsok, rágcsálók és az erdei táplálékok szempontjából, ugyanakkor vonzóbbá tette az erdőt a túrázók számára. Randolph professzor egyértelműen leszögezte, hogy a vírus, a kullancsok, a vadállomány és az emberek között szoros kölcsönhatások állnak fenn. Az EDEN nemzetközi konferencián bemutatott tanulmánya szerint, melynek témája a kullancs-encephalitis (tick-borne encephalitis, TBE) előfordulása Közép- és Kelet-Európában, az általa vezetett kutatócsoport azt találta, hogy a környezeti változások a rendszer mind a négy résztvevőjét érintették, szinergista módon felerősítve a zoonotikus fertőzés kockázatát, valamint az emberek veszélyeztetettségét ebből a szempontból.3

Figyelembe véve a fajok nagy számát, és a kullancsok bizonyított képességét arra, hogy remekül szaporodjanak a legkülönbözőbb élőhely-típusokban is, valamint azt a tényt, hogy az állatorvosok hetente, sőt akár naponta jelentenek be kullancs-csípéses eseteket praxisukban, minden kisállat-tulajdonos számára az első vonalbeli védekezést a kullancsok által közvetített betegségek elleni védelem kell hogy alkossa.

A megelőző intézkedések – például az öt-hat hónapos védelmet biztosító, deltametrinnel impregnált nyakörv alkalmazása - jelentik a legjobb védekezési módot, melynek révén első körben csökkenthető az állat kullancs általi csípésének kockázata. Az állatorvost felkereső kisállat-tulajdonosoknak meg kell mutatni a nyakörv használatát, és emlékeztetni kell őket, hogy a lejáratkor cseréljék le újra a nyakörvet.

Az állattulajdonosokat meg kell tanítani arra is, hogyan ellenőrizhetik, hogy nem csípte-e meg kullancs a kedvencüket, és biztatni kell őket, hogy minden sétáltatás után végezzék el ezt az ellenőrzést, függetlenül attól, hogy kullancsokkal fertőzött területen jártak vagy sem. Ezen felül a biztonság kedvéért az állatorvosoknak javasolniuk kellene a tulajdonosok számára, hogy azonnal jelentkezzenek, ha kedvencük látszólag ok nélkül sántikál, ízületi merevség, láz, letargia vagy étvágytalanság tapasztalható nála.

Az EDEN projekttel kapcsolatos további információkért látogasson el a www.eden-fp6project.net oldalra. A kullancsok elleni védekezési stratégiákra vonatkozó irodalomért és további információkért keresse fel az Intervet Hungária Kft.-t a (06 1) 456 30 94-es telefonszámon vagy a www.intervet.hu weboldalon keresztül.

Irodalom:

  1. Gray JS, Dautel H, Estrada-Peña A, Kahl O, Lindgren E. Effects of climate change on ticks and tick-borne diseases in Europe. Interdiscip Perspect Infect Dis. 2009:593232. Epub 2009 Jan 4.
  2. Vanwambeke SO, Sumilo D, Bormane A, Lambin EF, Randolph SE. Landscape predictors of tick-borne encephalitis in Latvia: land cover, land use, and land ownership. Vector Borne Zoonotic Dis. 2010;10(5):497-506.
  3. Randolph SE. Tick-borne encephalitis incidence in Central and Eastern Europe: consequences of political transition. Microbes Infect. 2008;10:209-216.
  4. Intervet/Schering-Plough Animal Health, Data on file; 2010