Macska

Szopornyica Masai Mara oroszlánjaiban?


1 február 2005

Masai Mara Kenya Tanzániával határos, a Serengeti szomszédságában fekvő nemzeti parkja. A területet a Mara és a Talek folyó szeli át, lankáin a növényzet változatos és rendkívül gazdag állatvilágnak ad otthont. Az akácia ligetekben, a bozótos területeken és a fennsíkokon számtalan állatfaj megtalálható.



A Masai Mara területén élő oroszlánok vizsgálatát megelőzően a tanzániai Serengeti Nemzeti Parkban 1994-ben szokatlannak mondható tünetek között elpusztult néhány oroszlán. A betegség lefolyása és tünetei kísértetiesen emlékeztettek a  kutyák szopornyica vírusa okozta megbetegedésének megjelenésére. Az akkoriban megvizsgált egyedek 85%-nál (71/83) igazolható volt az áthangolódás, két esetben pedig az antigént is sikerült kimutatni. Az esetek magyarázatául szolgáló egyik feltételezés szerint a kutya szopornyicás megbetegedését okozó vírus áttörte a fajok közötti barriert, és adaptálódott agy újabb fajhoz, az oroszlánhoz. Ebben az esetben a megbetegedésekért a Serengeti szoros közelségében élő kutyák tehetőek felelőssé. Köztük ezen a területen a szopornyica endémiás. A hiénák, sakálok és más fajok a betegség terjedésében játszott esetleges szerepe nem teljesen tisztázott. A ’94-es járvány idején néhány rókából és foltos hiénából izoláltak szopornyica vírust.

A Serengetiben lezajlott járványt követően a Masai Mara területén élő oroszlánok között is előfordultak hasonló esetek. Így egy kutató csoport 1994 és 1995 folyamán szérum neutralizációs teszttel megvizsgálta az itt élő oroszlán populáció 55 különböző korcsoportú é  nemű tagjából gyűjtött vérmintákat. Az állatok 54%-nak esetében kimutatták a neutralizáló ellenanyagok jelenlétét. Ez az eredmény arra utal, hogy az állatok korábban találkoztak a vírussal.

Fölmerült a kérdés: vajon kialakítható-e védettség az ismert vakcinák segítségével oroszlánokban is? Ezt követően az Intervet Nobivac vackináiban használt Onderstepoort törzsét 105.0  TCID50 mennyiségben tartalmazó (erre a célra gyártott) monovalens vakcinájával (Nobivac D) négy olyan fogságban tartott, felnőtt oroszlánt immunizáltak, melyek szérum mintái negatívak voltak. Az egyszeri immunizálás előtt, és 3 héttel azt követően újra vizsgálták az állatok vérmintáit. A vizsgálatok eredménye szerint mind a négy egyedben gyorsan és jó hatásfokkal (vakcinázás előtti titer: <1:4, vakcinázás utáni titer: >1:1024) alakult ki védettség, mellékhatások nélkül. 

A kísérlet és a vizsgálatok eredménye szerint tehát az Intervet Onderstepoort törzsét tartalmazó élő attenuált CDV vakcina alaklamas arra, hogy oroszlánokban is magas neutralizáló ellenanyagszintet hozzon létre, mely szoros összefüggésben van a betegség elleni védelem kialakításával. Bár a Mara-Serengeti területén élő oroszlán populáció nagy, és ez a módszer nem tűnik gyakorlatiasnak, mégis szükség esetén a Nobivac vakcinacsalád ezen kísérleti tagja biztonsággal alkalmazható a betegség elleni védekezésben.