20 november 2004
World Poultry (www.AgriWorld.nl)
2004, 20. kötet, 11. szám
A madárinfluenza baromfiipari és baromfi-értékesítési válságot okoz Ázsiában
A vakcinázás segíthet a kelet-ázsiai madárinfluenza leküzdésében
Írta: J. H. Breytenbach, Intervet International, Boxmeer, Hollandia
2003 december közepe óta az erős patogenitású madárinfluenza (HPAI) nagy pusztítást végez az ázsiai baromfiszektorban. Eddig kilenc országból jelentettek HPAI eseteket.
Ráadásul a bekövetkezett halálos kimenetelű emberi fertőzések a madárinfluenzát a közegészségügyi „szférába” repítették, mivel olyan félelmek merültek fel, hogy a vírus emberről emberre való terjedésének megkezdődése után esetleg az egész világra kiterjedő influenza-világjárvány (pandémia) alakulhat ki. A legfőbb aggodalmat az okozza, hogy az első HPAI esetek bejelentése után kilenc hónappal továbbra is beszámolnak újabb járványesetekről, mégpedig annak dacára, hogy nagyarányú baromfileölésekre került sor a betegség felszámolása érdekében. Mennyi ideig lesznek még képesek a hatóságok folytatni a baromfileölések és a baromfitartók kárpótlásának stratégiáját? Valóban kimerítettünk-e minden rendelkezésre álló védekezési módszert?
A védekezés lehetséges módszerei
Az erós patogenitású madárinfluenzát (HPAI) az Office International des Epizooties (OIE; Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal) az A-listás betegségek közé sorolja.
E betegségeknek súlyos társadalmi-gazdasági vagy közegészségügyi jelentőségük van, és jelentős mértékben befolyásolják az állatok és állati termékek nemzetközi kereskedelmét. Ezért a HPAI elleni védekezésben a leöléses módszert („stamping out”) részesítik előnyben, melynek célja, hogy az adott ország a lehető legrövidebb időn belül visszanyerje a betegségtől mentes státuszát. Ez különösen fontos azon országok esetében, amelyek nagy exportpiacokkal rendelkeznek.
Egy erősen fertőző betegségnek kizárólag a fertőzött állatok és a velük esetleg érintkező állatok leölése révén történő kiirtása nem minden esetben a leghatékonyabb módszer. Ez különösen igaz a baromfibetegségek esetében, mivel a baromfitartást sok esetben olyan nagy baromfisűrűségű területek jellemzik, amelyek elősegítik a betegségek gyors terjedését. A vakcinázás egy további módszer, amely — a szelektív leöléssel kombináltan alkalmazva — hatékonyan megállíthatja a betegség terjedését és javíthatja a mentesítés esélyét.
Létezik azonban egy téves felfogás, mégpedig az, hogy az OIE a HPAI elleni védekezésben nem javasolja a vakcinázás alkalmazását. Az OIE „International Animal Health Code — 2003” [Nemzetközi Állategészségügyi Szabályzat — 2003”] című kiadványának 2.1.14.2 cikkelye szerint egy ország akkor minősíthető HPAI mentesnek, ha „legalább hat hónap eltelt az utolsó beteg állat leölésétől számítva azon országok esetében, amelyekben vakcinázással kombinált vagy vakcinázás nélküli leölési stratégiát alkalmaznak”. Ez a megfogalmazás tehát megerősíti, hogy az elsődleges cél a HPAI leöléssel történő kiirtása, ugyanakkor viszont elismeri, hogy a vakcinázás szerepet játszhat a mentesítési folyamatban.
Leölés vakcinázás nélkül
A HPAI-tól való mentesítés vakcinázás nélküli szigorú leölési stratégia alkalmazásával sikerrel megvalósult már a múltban: egy közelmúltbeli példája a 2003-as hollandiai HPAI járvány. A vírus az első, hat baromfitelepet érintő járványeset helyéről két és fél hónap leforgása alatt szétterjedve összesen 30,7 millió baromfit kellett leölni, melynek közvetlen költsége 270 millió Euro volt.
A betegségektől való leöléses mentesítés nagyon intenzív és költséges művelet. A leöléses védekezési stratégia sikeréhez elsősorban jól szervezett és hatékonyan működő országos állategészségügyi infrastruktúrára van szükség a gyors diagnózis és a kiterjedt betegségfigyelés érdekében.
Másodsorban a nemzeti hatóságok és a baromfitartók között magas szintű együttműködésre és átlátható kapcsolatokra van szükség.
Megoldásra váró feladatok Ázsiában
A különböző kontinensek közül Ázsiában az egyik legdinamikusabb a baromfiszektor, amely a legutóbbi évtizedben jelentős növekedést mutatott. A baromfitartási tevékenység megindításához szükséges viszonylag alacsony tőkeigény azt eredményezte, hogy az erősen modernizált, integrált tartási rendszerek egy virágzó kistenyésztői szektorral együtt fejlődnek. Ehhez járul még az is, hogy az ázsiai baromfitartás a csirkenevelésen kívül egy sikeres kacsa- és libatenyésztési ágazatot is magában foglal. Az előállított baromfi jelentős hányada élőbaromfi-piacokon kerül a fogyasztókhoz.
A fenti tényezők összessége egy időzített bombát eredményezett, és a HPAI (H5N1) volt az a katalizátor, amely e bomba ketyegését elindította. Ázsiában az óriási városok perifériáján jelentősen bővül a baromfitartási tevékenység. Ennek hatására olyan nagy baromfisűrűségű területek alakulnak ki, amelyek az egyszerre több korcsoportú baromfit tartó és gyakran alacsony járványvédelmi színvonallal jellemezhető nagy farmokra hasonlítanak. A csirkékkel szoros közelségben nevelt kacsák és libák további veszélyforrást jelentenek
A baromfiiparra és a kormányzati hatóságokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy megszabadítsák a térséget a madárinfluenza jelentette csapástól a lakosság biztonsága érdekében.
Amíg a H5N1 madárinfluenza-vírus továbbra is kering a baromfipopulációkban, az emberi fertőződés veszélye fennmarad, és — ami még sokkal aggályosabb — fennáll annak a lehetősége is, hogy egy világjárványt kiváltani képes új vírus-altípus jön létre.
A vakcinázás mint további védekezési lehetőség
A vakcinázott madarak sokkal ellenállóbbak a fertőzéssel szemben, és még ha fertőződnek is, akár tízezerszer kisebb mennyiségben ürítik a vírust (1. táblázat). Ennek eredményeképpen kevesebb vírus ürül a környezetbe, ami csökkenti a vírus többi baromfiállományra és vadmadarakra való átterjedésének a veszélyét, és — ami a legfontosabb — csökkenti a vírus emberekre való átvitelének a veszélyét is.
A vakcinázás megkezdésére vonatkozó döntés olyan pontot jelentene, ahonnan már nincs visszaút? Nem szükségszerűen. Vannak olyan példák — többek között az Egyesült Államokból és Olaszországból —, amikor a vakcinázást sikerrel alkalmazták egy mentesítési program részeként. Mivel inaktivált vakcinákat alkalmaznak, élő vakcinavírus-törzseknek az állományokban való keringése nem merül fel veszélyként.
Az inaktivált vakcináknak alkalmazása nem helyettesítheti a baromfiforgalom szigorú ellenőrzését, a víruskeringés figyelését, valamint a fertőzött állományok leölését. A vakcinázott állományokban a víruskeringés figyelésének leggyakorlatiasabb módszere az, hogy mindegyik gazdaságban néhány baromfit oltatlanul hagynak (ún. őr- vagy oltatlan kontroll madarak). Ha e kontroll madarak között nagy mortalitás jelentkezik, további vizsgálatokra van szükség az elhullás okának meghatározása céljából. Egy adott állomány csak akkor nyilvánítható madárinfluenzától mentesnek, ha az eredeti oltatlan kontroll csirkék madárinfluenzára irányuló vizsgálata negatív eredményt ad.
A H5N1 vírus okozta ázsiai madárinfluenza-járvány elleni védekezés élére Hongkong állt, amikor 2002-2003-ban védekezési stratégiájuk részeként bevezették a vakcinázást. Egy nemrégiben megjelent közleményben Ellis és munkatársai (2004) két olyan esetet ismertettek, amikor egy H5 vakcina hatásosan megszakította a vírus terjedését gyakorlati körülmények között. Az érintett gazdaságokban vírusizolálással végzett intenzív monitorozást követően a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a vakcinázás nemcsak a vírus terjedését állította meg, de alkalmazását követően arra sem volt bizonyíték, hogy a megmaradt csirkék tünetmentesen ürítették volna a vírust.
A Hongkongban egyéb járványvédelmi intézkedések közé tartozik a gazdaságokban és az élőbaromfi-piacokon végzett intenzív betegségfigyelés (monitorozás), külön piacok kialakítása a kacsák és a libák árusítására, valamint az, hogy a piacokon rendszeres időközönként „baromfimentes” pihenőnapokat tartottak
Következtetések
Figyelembe véve az ázsiai baromfiipar sokféleségét, valamint az ázsiai kontinens egyes országaiban folytatott sajátos baromfitartási gyakorlatot és az ott alkalmazott különleges értékesítési csatornákat, nem adható egyetlen olyan ajánlás, amely minden helyzetben alkalmazható lenne. A megoldást valószínűleg egy kiegyensúlyozott megközelítés jelentheti, melynek része a gazdaságokban alkalmazott szigorúbb járványvédelmi program, a baromfitartás modernizálása a nagy baromfisűrűségű területeken, a kacsák és a libák csirkéktől való elkülönítése, valamint a baromfiállományok vakcinázása a fertőzés nagy kockázatának kitett területeken.
Számos ázsiai országnak segítségre és befektetésre van szüksége egy olyan állategészségügyi infrastruktúra kialakításához, amely jobban képes megfelelni a nagy méreteket öltő járványok leküzdésére.
Ellis, T. M., Leung, C. Y. H. C., Chow, M. K. W., Bissett, L. A., Wong, W., Guan, Y. and Malik Peiris, J. S. (2004): Vaccination of chickens against H5N1 avian influenza in the face of an outbreak interrupts virus transmission [A csirkék H5N1 madárinfluenza-vírus elleni vakcinázása járvány esetén megszakítja a vírus terjedését]. Avian Pathology 33: 405–412.
Fotók:
A madárinfluenza leküzdését célzó kiterjedt állatleölések ellenére újabb és újabb járványesetek jelentkeznek.
A vakcinázott csirkék sokkal ellenállóbbak a fertőzéssel szemben és jelentősen kisebb mennyiségű vírust ürítenek a környezetbe, ezáltal csökkentik a vírusterjedés veszélyét.
1. táblázat: A 3 hetes korban két kereskedelmi forgalomban lévő H5 inaktivált madárinfluenza-vakcinával oltott, majd a vakcinázás után 3 héttel egy friss (2003-as) ázsiai H5N1 HPAI izolátummal intranasalisan fertőzött csirkék válaszreakciója
| Vírusizolálás 2 nappal a ráfertőzés után (titer / ml, log10 EID50) |
Csoport | Orálisan | | Kloakából | |
| Vírusürítő csirkék | Átlagtiter a vírusürítő csirkékben | Vírusürítő állatok | Átlagtiter a vírusürítő csirkékben |
Nem vakcinázott kontrollok | 10/10 | 6,16 | 10/10 | 5,82 |
1. vakcina | 5/10 | 1,23 | 3/10 | 1,00 |
2. vakcina | 6/10 | 1,78 | 3/10 | 1,53 |
1. vakcina: Nobilis Influenza H5, Intervet
2. vakcina: Nobilis Influenza H5N2, Intervet
Forrás: Dr. D. E. Swayne laboratóriumvezető, Southeast Poultry Research Laboratory, USDA/ARS, Athens, Georgia
A ráfertőzés után izolált vírus titerének grafikus ábrázolása az 1. táblázatban feltüntetett értékek alapján
A ráfertőzés után 2 nappal visszaizolált vírus titere
log10 EID50Nem vakcinázott
1. vakcina
2. vakcina
Orálisan Kloakából
